Köszöntjük Pusztaszabolcs kitüntetettjeit!

Egy év kényszerű szünet után idén ismét a Szabolcs Napok keretében adták át Pusztaszabolcs város elismeréseit. Díszpolgári címmel tüntették ki Paál Huba kutatót, a megyei és városi közgyűlés egykori tagját, Pusztaszabolcsért emlékéremben részesült Kádár Béláné nyugalmazott pedagógus és Járosi Jolán júliusban leköszönő településüzemeltetési vezető, Nemes Réka kajakos pedig a Pusztaszabolcs Sportjáért elismerő címet vehette át.

Városunkért tett fáradozásaikat ezúton is köszönjük, elismerésükhöz szívből gratulálunk!

Pusztaszabolcs 2021-ben kitüntetett polgárainak méltatása
(Elhangzott Egyed Péter alpolgármester részéről a díjak átadása alkalmából tartott városi ünnepségen 2021. július 30-án)

Paál Huba Antal 1942. május 14-én született Lajosmizsén. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett 1966-ban szakbiológusi és középiskolai tanári oklevelet. Több évtizeden keresztül kutatóként dolgozott különböző kutatóintézetekben. Az 1980-as évek végétől a Magyar Tudományos Akadémia központjában tudományszervezői feladatokat látott el. Az 1995-ben újjászervezett és az Akadémia által működtetett egyetemi kutatócsoporti hálózat intézményének igazgató teendőit látta el több mint 10 éven keresztül.  Innen vonult nyugdíjba 2006-ban. Jelenleg is Pusztaszabolcson él, ahová 1955-ben költözött szüleivel. Nős, két felnőtt, családos gyermeke van.

A rendszerváltással létrejött Fejér Megyei Önkormányzat első elnöke. Fő feladatát jelentette a megyei önkormányzat és hivatalának, valamint intézményhálózatának újjászervezése, a pénzügyi és gazdálkodási stabilitás kialakítása és a működés biztonságának és szervezeti kereteinek megteremtése. Elnöki tevékenységét a 4 éves ciklus alatt az alapozás, a stabilitás és fejlesztés jellemezte. 

Elnöksége alatt az önkormányzat vagyoni helyzete a vonatkozó törvényi lehetőségek kihasználásával gyarapodott, megfelelő hátteret biztosítva gazdálkodáshoz és a fejlesztésekhez. A kórház beruházás mellett több megyei intézményben indult el és valósult meg fejlesztés (táncház megépítése, a megyei művelődési központ bővítése, a csákvári és alapi szociális otthon bővítése, stb.) a feladatellátás színvonalának növelésére.

Fontosnak tartotta és szorgalmazta a megye bel- és külföldi kapcsolatainak megteremtését és fejlesztését. Ekkor alapozódott meg és indult el Fejér Megye és Göttingen valamint Sigmaringen közötti partnerségi kapcsolat. E kapcsolat révén több megyei intézmény és település is partner kapcsolatot létesített német intézményekkel, településekkel.

Több éven keresztül képviselte megyénket és a megyei önkormányzatokat az Európai Régiók Gyűlése Elnökségében, az elnökség választott tagjaként. Az elnökségben fontos feladatának tekintette, hogy Európában ismertebbek legyenek a magyar megyék, közöttük Fejér megye. Az elnökségben végzett tevékenységének elismerését jelentette, hogy 1993-ban az Európai Régiók Gyűlése több mint 40 tagú elnöksége Székesfehérvárott tartotta éves ülését.

Az elnöki 4 éves ciklusának letelte után sem szakadt meg kapcsolata a megyei önkormányzattal: két további cikluson keresztül  tagja volt a megyei közgyűlésnek. Frakcióvezetőként, képviselőként, bizottsági elnökként, illetve bizottsági alelnökként tevékeny szerepet vállalt a közgyűlés munkájában. 

Emellett aktívan részt vett lakóhelyén a pusztaszabolcsi önkormányzat képviselő-testülete munkájában is. 1990-től 1993-ig, majd 1998-tól 2019-ig önkormányzati képviselő, 1990-1993 között a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdálkodási Bizottság tagja, 1998-tól 2002-ig a Pénzügyi és Igazgatási Bizottság tagja, majd két éven át a testület elnöke, 2014. októbertől 2015. márciusig a Pénzügyi Bizottság alelnöke. Munkájára mindig a pontosság, az igényesség és a megfontoltság volt jellemző. Tisztességéhez, becsületességéhez soha nem férhetett kétség, ezzel megbecsülést és elismerést vívott ki magának.

Járosi Jolán születése óta Pusztaszabolcson él. Évtizedeken keresztül benzinkutak üzletvezetőjeként tevékenykedett az állami Áfor, majd később a Mol és az ÖMV több, a környező településeken található töltőállomásain. Bár Simonné Zsuffa Erzsébet polgármestertől először csak néhány hónapnyi munkára kapott felkérést, végül az Önkormányzat csapatát 2019 őszétől 2021 nyaráig, 22 hónapon át erősítette, mint településüzemeltetési vezető. Feladatai közé tartozott egyebek között a városi közmunkaprogram újraszervezése, a közfoglalkoztatottak munákja révén Pusztaszabolcs zöldterületeinek gondozása, rendezetté tétele. Sok más feladat mellett a csapat gondoskodik a Szabolcs Híradó terjesztéséről is – az újság rend szerint a nyomdai munkák után néhány órával már a postaládákban van. 

Joli feladatát mindig nagy odaadással, kreativitással végzi, a munka megszervezésében pedig kulcsfontosságúnak tartja a csapatszellemet és a közösségalkotást. „Azt éreztem, hogy szeretnék visszaadni valamit ennek a településnek. (…) A feladat, amire felkérést kaptam, testhezálló volt, hiszen az emberekkel mindig is jól bántam. (…) Rengeteg különböző emberrel volt dolgom, de soha nem tekintettem rájuk a beosztottjaimként, mindig azt mondtam, ők a munkatársaim. A munkát el kell végezni és ebben nem a beosztás a fontos” – vallott a munkához és munkatársaihoz való viszonyulásáról a Szabolcs Híradó 2021. júliusi számában megjelent interjúban. 

Kádár Béláné Farkas Ilona Alsómocsoládon született, középiskolai tanulmányait Dombóváron végezte, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát, pedagógus esküt Székesfehérváron tett. Tanári pályáját a József Attila Általános Iskolában kezdte 1960-ban és 1995-ben innen ment nyugdíjba. 35 éves pályája során közel ötezer diákot tanított, tíz osztály osztályfőnöke volt. A dunaújvárosi járás magyartanár-közösségének vezetőjeként tíz éven keresztül (1975-1985) részt vett a járási szaktárgyi versenyek és kulturális seregszemlék szervezésében, lebonyolításában. Az országos nyári gyalogtúrák, vándortáborok szervezője és résztvevője volt 13 éven át (1973-1986). Kitüntetései: Kiváló Úttörővezető (1972),  Úttörővezetői érdemérem (1978), Kiváló munkáért érdemérem (1983). Arany- és gyémántdiplomás pedagógus, két gyermeke, hat unokája és négy dédunokája van. 

„A beszédkészség és fogalmazási készség fejlesztése, a szókincsfejlesztés, a nyelvhelyesség tanítása volt mindenkori irányelvem. Irodalomból pedig az volt a célom, hogy minél színesebb szókincset tudjanak elvinni az iskola végén, ezért sok verset kértem. Nem arra voltam kíváncsi, hogy ki nem tanulta meg a verseket, hanem arra, hogy mikorra tudják elmondani” – fogalmazta meg tanári hitvallását a Szabolcs Híradónak adott tavaly decemberi interjújában.

Nemes Réka 5 éves korában úszással kezdte sportolói pályafutását, emellett kosárlabdázott is. 2014 óta kajakozik, jelenleg a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia színeiben. 14-szeres magyar bajnok, 12 éves kora óta minden évben a korosztályos válogatott tagja.

A serdülő világbajnokságként nyilvántartott Olimpiai Reménységek Versenyén két arany- és két ezüstérmet nyert 2019-ben és 2020-ban. Négy alkalommal kapta a Magyarország jó tanulója, jó sportolója címet. Az idei évben kivívta a moszkvai Maraton Európa-bajnokságon való indulás jogát, azonban versenyszámát a kialakult vírushelyzet miatt törölték. A közeljövő célja az idei szeptemberi portugáliai síkvízi világbajnokságra és az októberi maraton világbajnokságra való kijutás.