A régi Sági kocsmától a sorompóig

Az utca ezen a rövid oldalán mozgalmas élet folyt.

Szunemannék hentesboltja kínálta az ízletes húsféleségeket, majd egy ideig utána virágbolt lett.

Az üres telken Szeitlék házában vegyes bolt működött, kedves házaspár, Horváth Imre és felesége Erzsi néni kínálták a portékát.

Ébl Marika néni és férje a háború után szabó műhelyt üzemeltettek. Munkatársuk volt Podmaniczky János is, akinek varrógépe és munkái a Helytörténti Gyűjteményben megtekinthetők.

Simi Bácsi zöldség- gyümölcs üzletet tartott fenn. Lachera Mariánék asztalos műhelyében szorgalmas munka folyt.

A sorompóhoz legközelibb házban, a hatvanas években Szalontai Marika néniék szombat estig szépítették a hölgyek haját. Akkoriban, akinek dauer volt a hajában (sokaknak volt, hiszen az volt a divat) minden héten a fodrásznál mosatták a hajukat, berakatták, hogy szép hullámos legyen.

Az Ófalu sorompó utáni első háza ma már csak a mesében létezik. Ott volt Madarászék cukrászdája. Mignonok, krémesek, habcsókok édes látványa fogadott bennünket a sütis hűtőben és a fagylaltpult citromos, málnás, vaníliás, csokis fagyival. Ötven fillér volt egy gombóc. A legjobb fagyik, amit ettem valaha. Gimnazista koromban egy nyáron Irénke néniék mellett segédkezhettem a cukiban: málnás és citromos fagyit készítettem és mosogattam a süteményes tányérokat, fagylaltos poharakat. Álom volt.

Czöndör Mihályné