Gazdasági egységek, szervezetek Nyomtatás

Általános jellemzés

Pusztaszabolcs újkori története összefonódott a vasút fejlesztésével. A vasutat kiszolgáló épületek ma is a településközpont meghatározó épületei, a polgárok jelentős része a MÁV-nál, vagy a vasúthoz kapcsolódóan talál munkát. A megyei és regionális fejlesztési tervekben, programokban a környezetvédelmi előírások betartásával fejleszthető közlekedési-ipari kategóriába sorolják Pusztaszabolcsot. A megyei és regionális fejlesztési tervekben már az előkészítés fázisában is egyértelműen városias típusú besorolást kapott a település.

Az ipar az ezredforduló körül kapott új lendületet. A település adottságainak (humánerőforrás, gazdasági alapok) megfelelő gazdálkodók jelentek meg a településen, esetleg bővítették meglévő kapacitásaikat. A helyi ipar meghatározó elemei:

  • a fafeldolgozással foglalkozó Heitz-Élfurner Művek,
  • A személy és teherszállítással foglalkozó MÁV Zrt. pusztaszabolcsi központi pályaudvara,
  • a tömítéskészítéssel és gumialkatrész gyártással foglalkozó Lédem 2000 Kft.,
  • a takarmánykeveréssel foglalkozó 4M-97 Kft.,
  • az elővárosi villamos motorvonatok javításával foglalkozó Stadler Magyarország Vasúti Karbantartó Kft.,


Az agrárgazdaság erős. A termelőszövetkezetek felbomlásával kialakult gazdasági társaságok művelik a térség földjeinek 90%-át. A földművelésen kívül jelentős az üzemi állattartás is. Jelentősebb cégek: Pusztaszabolcs Agrár Zrt., Felsőcikola NO2 Kft., és a 4M-97 Kft.

Az elmúlt tíz évben az ipar és a mezőgazdaság folyamatos átalakulása mellett megfigyelhető a tercier szektor előretörése is. A településen található Ercsi és Vidéke Takarékszövetkezet fiókja a banki szolgáltatásait fokozatosan bővíti, ugyanakkor a pénzintézeti alapszolgáltatások a postai funkciók mellett a Magyar Posta Zrt. önálló fiókjában is elérhetők. Emellett egy OTP Bank ATM is működik a városban.
A vasút közelsége és az egyre javuló közúti közlekedési kapcsolatok fejlődésével felértékelődött Pusztaszabolcs telephelyértéke, így számos ipari befektetési elképzeléssel ostromolják az önkormányzatot. A képviselő-testület az elképzeléseket támogatja, így a rendezési tervben iparterületeket jelölt ki a település több pontján. Az egyik legnagyobb fejleszthető terület (49,2 hektár, gazdasági-kereskedelmi-szolgáltató iparterület) az M6-os autópálya iváncsai csomópontja felől jól megközelíthetően, a vasútvonal és a 6205. számú út mellett fekszik. Egy másik jelentős méretű (41,3 hektár) iparterületet is definiált a rendezési terv, amely az előbbihez hasonlóan az autópálya adonyi csomópontja felől elérhető, a Velencét, Pusztaszabolcsot és Adonyt összekötő 6207. sz. út két oldalán, meglévő mezőgazdasági (gabonatároló, raktározó, gyümölcstermelő, méztermelő) üzemi területekhez kapcsolódva. A fenti két iparterületen az igényeknek megfelelően egy ütemben vagy szakaszosan megoldható a közművek kiépítése a meglévő belterületi hálózathoz kapcsolódva, erről az érintett közmű üzemeltetők a terv alátámasztó munkarészeiben nyilatkoztak. A rendezési tervben meghatározott új területeken a település gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató és környezetet nem károsító ipari (termelési) tevékenységet kíván megtelepíteni. A jelenleg is meglévő, működő, de továbbfejleszthető ipari gazdasági területek közül kiemelendő a MÁV Zrt. tulajdonában lévő vasútállomás 13 hektáros területe, illetve az ennek szomszédságában lévő ingatlan, ahol a Stadler beruházása valósult meg. A város belterületének nyugati határvonala mentén fekszik az a bővíthető és fejleszthető héthektáros iparterület (egykori gépállomás), ahol jelenleg a Heitz Élfurnér Művek, illetve a Lédem 2000 Kft-k működnek. A fentiek mellett a rendezési terv az MKSZ Kft. (1,6 ha), a Pusztaszabolcs Agrár Zrt. (28 ha), a Felsőcikola NO2 Kft. (32 ha), illetve a 4M97 Kft. (15 ha) közművekkel és infrastruktúrával ellátott telephelyein lát lehetőséget további ipari, kereskedelmi, szolgáltatási funkciójú bővítésre, fejlesztésre.
Jelenleg tervezési fázisban van a település határában felépülő két szélerőmű park. A beruházás megvalósulását követően környezetterhelés nélkül jöhet létre jelentős áramtermelés Pusztaszabolcson. A Wind in West Pusztaszabolcs Kft. által megvalósítani kívánt 20 db szélerőműből álló szélpark jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló külterületen kerül megvalósításra. A képviselő-testület a településtől dél-nyugati irányban található Pusztaszabolcs-Székesfehérvár és a Pécs-Budapest vasútvonalak közötti területet jelölte ki a szélerőmű park helyszínéül.


Ipar, közlekedés

Ipartörténet
Pusztaszabolcs mezőgazdasági jellegű fejlődésében új fordulatot az 1882-ben meginduló vasúti közlekedés (Budapest-Sárbogárd) hozott. Megépült az első indóház és megkezdődött a csomóponti állomás kiépítése. Eleinte az ipari fejlődés csupán a közlekedési ipar területén érződött. Azonban a közlekedési infrastruktúra fejlődésével Pusztaszabolcs bekerült az ország vérkeringésébe. 1896-ban átadták a Paks-Székesfehérvár vasútvonalat és még ezekben az években felépült végleges formájában a csomóponti állomás, a fűtőház és a víztorony is. Az egyre növekvő számú vasutas lakosság életszínvonalának javítása érdekében szolgálati lakásokat is kialakítottak.
A kezdeti fellendülés ellenére az 1940-es évekig jelentős ipar mégsem telepedett meg a községben. Pusztaszabolcson (beleértve az uradalmakat is) az egyetlen malom kivételével semmiféle ipari létesítmény nem volt.
Az iparos és a kereskedő réteget a magánvállalkozók alkották: 2 kőműves, 3 kovács, 2 bognár, 3 cipész, 1 csizmadia, 3 szabó, 1 asztalos, 1 terménykereskedő, 1 építőanyag-kereskedő és 4 vegyeskereskedő. (Az értelmiségiek között az ipari értelmiség száma is elenyésző volt: 8 gazdatiszt és 5 vasúti tiszt.) Az ipari foglalkoztatottak ebben az időben szövetkezetbe tömörültek. A Hangya Szövetkezet tagjai (300-400 fő) kivétel nélkül vasutasok és magánvállalkozók voltak.
A felszabadulás után gyors léptékben indult meg a település életének normalizálása. Ennek alapját az 1945-ben elindított földosztás teremtette meg. A helyreállítást követően újraindult a vasúti közlekedés, tovább működött a malom és sütőüzem, de az ipari termelés döntő hányada továbbra is a kisiparosok kezében maradt. (A település társadalmi szerkezete nem mutatott jelentős változásokat: 85% földműves, 10% vasutas és 5% értelmiségi, kereskedő és kisiparos.)
Az 1945-ben elindult szocialista átalakulás továbbra is a mezőgazdaságban éreztette hatását. Megkezdődött az ágazat iparosítása. A szó szoros értelemben vett ipari fejlődést az 1948-ban kialakított gépállomás. Ebből az üzemből 1962 márciusában hozták létre a Gépjavító Állomást, majd a veszprémi Mezőgép Vállalat gyáregysége (Videoton, Egyesült Izzó részére) került kialakításra. Fő profilja a mezőgazdasági gépjavítás, alkatrészgyártás, gumigyártás, tömítéskészítés volt. A vállalat 1980-ban 500 főt foglalkoztatott.
1990-ben a gyár szétbomlásával több gazdasági társaság alakult, az utódok némileg módosították profiljukat. A megváltozott gazdasági körülmények között az ipari termelés visszaesett, de napjainkban az ipartelep jó infrastruktúrája és a kiváló közlekedési helyzete új üzemek megtelepedését eredményezi.


Heitz Élfurnér Művek Gyártó és Kereskedelmi Kft.

A vállalat egy négy országot (Németország, Magyarország, Egyesület Államok és Svájc) átfogó csoport tagja és egyben Közép-Kelet Európa legnagyobb élfurnér gyártója. Fő profilja a kötegelt falemezek élfurnérral történő ellátása. Termékeinek nagy részét exportálja

Heitz Élfurnér Művek Gyártó és Kereskedelmi Kft.



A céget 1991-ben alapították és 2003-ban települt Budafokról Pusztaszabolcsra. A vállalkozás székhelye jelenleg Pusztaszabolcs, Iskola u. 1. (ügyvezető igazgató: dr. Nagy Béla Norbert). A foglalkoztatottak száma 89 fő, 60%-uk női munkaerő. Az alkalmazottak 79%-a a környező településekről ingázik Pusztaszabolcsra, amit munkásjáratok is segítenek. A jelentős számú bejáró dolgozó alkalmazása az alacsony pusztaszabolcsi munkanélküliségi ráta miatt szükséges.
A vállalkozás térségi szerepét hangsúlyozza, hogy dolgozói közül sokan járnak be Beloiannisz, Besnyő, Ercsi, Iváncsa, Ráckeresztúr településekről, míg kisebb számban Budapestről, Dunaújvárosból, Érdről, Martonvásárról és Százhalombattáról is ingáznak. A vállalkozás nettó árbevétele 2005-ben 1 661 millió forint volt.
A cég 2004-re végleg kinőtte a budapesti bérelt telephelyet és a növekedés még kompromisszumok árán sem volt megoldható. Megnyugtató megoldást egy saját telephelyen felépített új termelőüzem jelentett, mely másfél év előkészítő munka után valósult meg. 2004 őszére teremtették meg Pusztaszabolcson Közép-Kelet-Európa legnagyobb élfurnér gyártó kapacitását.

A Heitz Élfurnér Művek Kft. munkavállalói vonzáskörzete (2006-os adat)



Magyarországon az élfurnér gyártás több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. A Heitz Élfurnér Művek Kft. a Heitz csoport tagjaként időközben a világ legnagyobb élfurnér gyárává vált. A céget a német H. Heitz Élfurnérgyár alapította 1991-ben. A gyár ezáltal, egy három országot (Németország – H. Heitz Furnierkantenwerk GmbH & Co., Magyarország, és Egyesült Államok – Avec) átfogó csoport tagjává vált. Az éves termelés nagyságrendje 2004-ben több mint az 5 millió m2 kötegelt furnér alapanyag feldolgozását jelentette.

Munka az üzemben



Stadler Magyarország Vasúti Karbantartó Kft.

A svájci székhelyű járműjavító magyarországi leányvállalata. Székhelye Pusztaszabolcs, Magyar u. 14. Fő profiljuk a vasúti eszközök és a villamos motorvonatok javítása, karbantartása. A vállalat Pusztaszabolcs egyik legnagyobb foglalkoztatója. A foglalkoztatottak száma 60 fő körül alakul.
A Magyar Köztársaság kormánya 2006-ban írta alá egy szerződést a svájci székhelyű Stadler járműgyártóval, amely szerint 2007-re Pusztaszabolcson egy több milliárd forintos beruházás keretében korszerű járműjavító csarnok épül a vasútállomás területén.
Az elővárosi villamos motorvonatok javító bázisa egy 4165 m2 nagyságú épületben történik. A szerelőműhely a XXI. századi igények figyelembe vételével épült, minden korszerű környezetvédelmi és energetikai igénynek megfelel. A szerelőműhely maximum 100 fős munkavállalói rétegnek adhat tartós foglalkoztatási lehetőséget. A javító vonzáskörzetébe a Budapest-Tatabánya, Budapest-Székfehérvár és Budapest-Pusztaszabolcs vonalakon közlekedő elővárosi vonatok tartoznak. A szerelőműhelyhez kapcsolódóan a MÁV 2010-ig korszerűsíti a pusztaszabolcsi pályaudvart, az ügyben az építési engedélyek elkészítése zajlik.

Stadler Járműjavító



Magyar Állam Vasutak Zrt.

Pusztaszabolcs életében meghatározó szerepet töltött és tölt be a vasút, jelentős foglalkoztató és a település arculatának meghatározó eleme. A „vasúti település” elnevezés némileg mára elhalványult, de az aktív foglalkoztatottak 10%-a mai is a MÁV-nál dolgozik. A vasúti pályaudvar százhúsz évvel ezelőtt épült ki. 1882-ben indult meg a vasúti forgalom Budapest-Sárbogárd között, majd 1896-ban Budapest-(Pusztaszabolcs)-Paks és Pusztaszabolcs-Székesfehérvár között is. Dunaújvárosi, százhalombattai, budapesti, székesfehérvári, veszprémi gyárak rendezőállomása és itt gyűlik össze a Mezőföld mezőgazdasági terményeinek nagy része. Több mint százéves pusztaszabolcsi vasútvonalak további korszerűsítéséről nyilatkozott az országgyűlés a 2003-ban elfogadott fejlesztési tervvel (Országos Területrendezési Terv). A tervek szerint 2010-re megvalósul a pályaudvar korszerűsítése, mely komoly közúti forgalomszervezéssel párosul.

A pusztaszabolcsi pályaudvar


A Pusztaszabolcsi pályaudvar 2. osztályú csomóponti szolgálati hely, a kelenföldi 1. osztályú csomóponthoz tartozik. Csomóponti és elágazó állomás, villamosított vágánypár indul Pécs és Kelenföld felé (országos fővonal), egy vágányos pedig Dunaújváros és Székesfehérvár felé. A pályaudvar tolatómozdonnyal rendelkezik. Beosztott állomások: Ercsi, Iváncsa, Adony, Zichyújfalu.
Forgalmi adatok a következőképpen alakulnak.: Személyszállítás (95 db személyszállító vonat halad át az állomáson naponta. (8 pár IC vonat kivételével mind megáll. IC csatlakozás Sárbogárdon keresztül.) 300-400 átszálló utas, 400-500 helyi utas naponta. Teherszállítás: Dunaújváros teljes ellátása (vasérc, vas, koksz). Mezőgazdasági termények rakodóállomása: cukorrépa évente 20-40 ezer tonna. 600-900 teherkocsi (30 vonat) naponta.
Foglalkoztatási adatok.: Helyi vasúti állomáson 50 fő (váltókezelő, szolgálattevő, pályafenntartó). Más településen dolgozó pusztaszabolcsi MÁV alkalmazottak: 120 fő.


Lédem 2000 Kft.

A Mezőgép Vállalt, később Salina-Sinker utódja. Alapításának éve 1962. március, illetve 1998. február 10-e volt. A vállalkozás székhelye Gyöngyös, Bene u. 59-61., telephelye Pusztaszabolcs, Iskola u. 1. A foglalkoztatottak száma a pusztaszabolcsi telephelyen jelenleg 24 fő. Nettó árbevétele 2005-ben több mint 500 millió forint, az anyacéggel együtt 1 395 millió forint volt. A cég fő profilja a gumialkatrész és a mezőgazdasági gép-alkatrészgyártás. A cég a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programban tevékenysége fejlesztésére 22.816.587 Ft-ot nyert, amit műanyag préstechnikai gépek beszerzésére fordít.


„M-K-SZ” Kft.

1961-ben létesült Pusztaszabolcson a Fejér megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat tápkeverő üzeme a régi malom helyén. A község szélén álló üzem kezdetben tanácsi irányítással működött és elavult malomberendezéssel csak egy műszakban dolgozott. A telep mindössze 24 dolgozót foglalkoztatott, naponta 160 mázsa tápot kevert. A kezdeti kapacitás a két műszak bevezetésével és a berendezések korszerűsítésével csaknem tízszeresére emelkedett, több mint 1000 mázsa tápot készítettek naponta és a tápok választéka is bővült. A telep 400 vagonos nyersanyagtárolóval, 20 vagonos készáruraktárral rendelkezik. A tápkeverő évente 2000 vagon takarmányt értékesít. A termelőszövetkezeteken kívül közvetlenül szállít áfészeknek, kisállattenyésztő szakcsoportnak és egyéni megrendelőknek. Innen kapja az árut az adonyi, mezőfalvi, dunaújvárosi, szabadegyházi takarmánybolt és a járás szövetkezetei.
1991. október 1-től 1997. december 15-ig Vitabona Takarmánygyártó és Forgalmazó Kft.-nek hívták, 1997. december 16-tól MKSZ Kft. 1999. decemberig a kft. fő tevékenysége takarmányok gyártása és forgalmazása, ezt 2000. januártól mezőgazdasági terménykereskedelem váltotta fel.
2005-ben közel 6.000 tonna mezőgazdasági terményt értékesítettek, 2006-ban 20.000 tonnára nőtt a forgalom.
Az M-K-SZ Kft. az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program keretein belül terménytároló létesítésére 42 744 726 Ft-ot nyert.


Agrárgazdaság

Agrártörténet

A település életében az agrárgazdaság domináns ágazatként volt jelen a történelmi időkben, és folyamatosan meghatározta a község gazdasági arculatát. A két világháború közötti időkben a lakosság 86%-a mezőgazdasági munkával foglalkozott. A foglalkoztatottak magas száma ellenére hangsúlyozni kell a jelenlévő uradalmak szerepét. Az agráriumban foglalkoztatott lakosság 55%-a dolgozott itt cselédként, napszámosként. A fő mezőgazdasági termények a búza, kukorica, rozs, napraforgó voltak, de kisebb mértékben termesztettek árpát, zabot és burgonyát is. Az állattenyésztésben szintén a két uradalomnak volt jelentős szerepe, melyek az élőállat-állomány több mint 50%-át birtokolták. 1945-ben történelmi jelentőségű fordulat következett be. Megalakult a Közösségi Földigénylő Társaság, akik a Nemzetgyűlés határozatának elfogadása után megkezdték a földosztás végrehajtását, és összesen 5028 hold földet osztottak ki. A báró Fould-Springer uradalom 3837 holdas birtoktestét teljes egészében felosztották. A kiosztásra kerülő földalapból – a Nemzeti Bizottság határozata alapján – Pusztaszabolcs község mai újtelepi részén 700, egyenként 600 négyszögöles házhelyet is kimértek.
A földosztás igazi jelentőségét Pusztaszabolcson akkor érthetjük meg igazán, ha visszagondolunk arra, hogy a felszabadulás előtt a község lakosságának 86%-a vagy teljesen földnélküli uradalmi cseléd és napszámos, vagy csak egy-két holddal rendelkező kisbirtokos volt. Igaz, hogy a két világháború között osztottak földet, de ez a birtokos parasztok számát csak jelentéktelen mértékben emelte. A Szabolcs-pusztai volt uradalmi cselédek között 1945 végén kezdődtek meg a tárgyalások, melyek hatására 1946. január 16-án 110 taggal létrejött a földműves szövetkezeti csoport. Ezt követően felgyorsult a mezőgazdasági szövetkezetek alakulása. A jó minőségű földek megművelésén kívül a helyi mezőgazdasági üzemek országos jelentőségűvé fejlesztették állattenyésztési profiljukat is.
Jelentős esemény volt a szövetkezetek életében a kárpótlás. 1993 márciusáig lehetett beadni az igényt az egykor elvett, kisajátított, vagy megváltott földekre vonatkozóan. Földrendező, földkiadó bizottságok jöttek létre, a kárpótlás szabályos lebonyolítása érdekében. A kárpótlás során a hivatalosan kialakított földérték, 1000,- Ft/aranykorona (AK) lett. A földterületek adásvétele is szinte azonnal beindult. Megkezdődött a földterületek koncentrációja, eleinte a licitálásokon kialakított 500,- Ft/AK értékben, majd ez az érték fokozatosan emelkedett, mára már elérte a 10.000,- Ft/AK értéket is. A földek jó minőségét igazolja, hogy az átlag érték egy hektárra számítva 30 AK körül van. Jelenleg az EU-s értéknövelő várakozások miatt napjainkban kissé emelkedik a földforgalom.


Pusztaszabolcs Agrár Zrt.

1949-ben alakult 2-es típusú Dózsa Tsz., majd Búzakalász, a Nádormajori Petőfi, a Harmatos-pusztai 3-as típusú Béke. A szövetkezetek közül a Búzakalász és a Petőfi 1959-ben egyesült Alkotmány néven, majd a Béke és az Alkotmány egyesüléséből 1960-ban jött létre a Mező Imre Termelőszövetkezet, mely évről évre erősödött és gyarapodott, magtárat, gépszínt és műhelyt, 1200 férőhelyes sertéshizlaldát épített saját erőből. A szarvasmarha állomány 1000 db-os, 300 vagonos tárolót épült, 2500 hektáros termőföldön folyik a növénytermesztés (kukorica, búza, cukorrépa) és 40 holdas kertészetet működtetnek. A termelési eredmények évről évre emelkedtek. Kimagasló termelési és szövetkezet-politikai eredményeiért 1971-ben és 1973-ban is elnyerte a „Kiváló termelőszövetkezet” kitüntetést.
1992-ben a rendszerváltás után a tagság úgy határozott, hogy nem szedi szét a tsz-t, hanem együtt folytatják a gazdálkodást. A Mező Imre Mezőgazdasági Termelőszövetkezetből ekkor alakult meg a Pusztaszabolcsi Mezőgazdasági Szövetkezet. Innentől kezdve az 1992. évi II. törvény szellemében kellett a döntéseket meghozni. Így alanyi jogon a szövetkezeti tagok ún. életteljesítmény alapján üzletrészhez jutottak, akik a múltban vettek részt a szövetkezet életében, azok pedig külső üzletrész tulajdonossá válhattak. Az 1992. év átalakulás alkalmával a szövetkezet 132 946 568 Ft értékű üzletrészt osztott szét. A privatizáció során 1992-ben a szövetkezetnek 418 tulajdonosa lett. 1993 májusában a szövetkezet kft.-k alapítását határozta el. Ekkor alakult az Agrocoop Kft., amely növénytermesztési munkákat végezte és végzi azóta is eredményesen; a Holstein Kft., amely az állattenyésztési munkákat végző dolgozókat és vezetőket foglalkoztatta; a Műszaki Szolgáltató és Karbantartó kft., amely a gépparkot felügyelte; a Faipari Kft., amely a fűrésztelepet működtette sajnos gazdaságtalanul; a Golden Popcorn Kft., amely egy tiszavirág-életű amerikai-magyar vegyesvállalat volt.
2000-ben a 25. Tej Világnap alkalmából a szövetkezet kitüntetést kapott az extra minőségű tejtermeléséért, mely azt jelenti, hogy akkor az ország első tíz legjobb minőségű tejtermelő gazdasága közé sorolták a szövetkezetet.
2001. január 23-án megalakították a Pusztaszabolcsi Agrár Részvénytársaságot a Pusztaszabolcsi Mezőgazdasági Szövetkezet jogutódjaként.
A Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. egy olyan vállalkozás, amely sikeresen vette az évtizedek – gyakran igen nagy – akadályait, míg sok más termelőszövetkezet elvérzett ezen a rögös úton. Több lábon stabilan áll a termelésük mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés területén. A cég az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program keretein belül mezőgazdasági eszközök beszerzésére 22 320 321 Ft-ot nyert 2005-ben.
Felsőcikola NO 2 Kft.

1949-ben alakult meg a Felsőcikolai Állami Gazdaság. A tehenészeti telep országos hírnévre tett szert az ötvenes években, jelentős halgazdasággal, juhászattal is rendelkezett a gazdaság a sertéshizlalda és a baromfitartás mellett. Cikola 1960-ban egyesült az Agárdi Állami Gazdasággal, s azóta fokozatosan állattenyésztő teleppé fejlesztették ki. Az Agárdi Állami Gazdaság, s benne a cikolai kerület, Fejér megye legkorszerűbb mezőgazdasági nagyüzeme. A 9000 hektár szántóterület 95 %-án kukoricát termelnek. Az Agárdi Állami Gazdaság igen fejlett állattenyésztéssel rendelkezik, s ebben az ágazatban vezető szerep jut Cikolának. Az Agárdi Állami Gazdaság az élüzem és a miniszteri elismerő oklevelek mellé 1970-ben és 1971-ben elnyerte a legmagasabb vállalati elismerést, a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, 1968-ban és 1973-ban pedig a „Kiváló vállalat” kitüntetésben részesült. Kiemelkedő eredményeiben jelentős szerepet játszott Felsőcikola, illetve lakóin keresztül Pusztaszabolcs is. Az állattartó telepekhez vágóhíd is tartozik Cikolán.
Az Agárdi Kombinát 1989. december 31-ig a környék egyik nagyvállalata volt. 1990-ben január 1-gyel levált két részvénytársaság: az Agrokomplex Velence és a Centrál Soja Rt. Zichy. A maradvány telephelyek között volt a felsőcikolai szarvasmarha telep és a sertéstelep. 80-90 főt foglalkoztattak a két telephelyen.
1991. április 1-gyel kft-ket hoztak létre. Köztük a Növáll Kft. zichyújfalui székhellyel, melyhez tartozott a fenti két telep is. 1993-ban a Kombinát eladta a 47 db cikolai lakást. A tulajdonosok többsége ekkor még helyben dolgozott.
1995-ben elkezdték felszámolni a Kombinátot, majd 1997. május 1-gyel eladták. Közben a termelés visszaesett, a dolgozók létszáma csökkent. 2002-ben új gazdája lett a sertéstelepnek, a Felsőcikolai NO2, aki felújította. Foglalkoztatottak száma: 25 fő. A szarvasmarhatelepnek pedig a Felsőcikolai Kft. lett a tulajdonosa. 2005-től megszüntetés alatt van a szarvasmarha telep. A kombináthoz korábban tartozó maradék szántóföldet a ma 140 fővel dolgozó az Agárdi Agrárgazdaság Zrt. és a sertéstelep új tulajdonosa műveli.
A cég az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program keretein belül computer vezérelt folyékony takarmány kiosztó technológia beszerzésére 26 010 979 Ft-ot nyert 2005-ben.
4M-97 Kft.

A vállalkozást 1997. február 27-én alapították. Székhelye Pusztaszabolcs, Hársfa utca 6. szám alatt található. 50-100 ha földet művel, 12 főt alkalmaz, nettó árbevétele 2005-ben 66,8 millió forint volt. Az egység fő profilja a gyümölcstermesztés és a méhészet.

Agrocoop Kft.

A cégalapítás 1993. április 15-én történt. A foglalkoztató székhelye: Pusztaszabolcs, Szabolcspuszta. Jelenleg 13 főt foglalkoztat, nettó árbevétele 2005-ben elérte a 76 millió forintot. Az egység fő profilja a növénytermesztés és az állattenyésztés.

Terményszárító és keverő (Pusztaszabolcsi Agrár Zrt)

 


Tercier szektor

Piac

Amint azt a történeti és gazdasági áttekintés során már hangsúlyoztuk, Pusztaszabolcs térségi szerepe egyrészt kereskedelmi funkciójában mutatkozott (mutatkozik) meg hosszú időn keresztül. Jelenleg nagykereskedelmi egységek, bevásároló központok a településen nincsenek, de a térségben egyedül Pusztaszabolcson működik törvényes keretek között piac. A piac időszakos nyitvatartással működik, csütörtökön és vasárnap. Napi forgalma 1-2 ezer fő körül alakul, a vásárlók többsége pusztaszabolcsi, de a környező településekről is sokan felkeresik. (Besnyő, Beloiannisz, Iváncsa, Adony). A piaci árusok köre stabil, fő tevékenységi köreik: könyv-, ruha-, háztartási eszköz-, dísztárgy-, és bőr árusítás.
A piac üzemeltetője a Bodó Bt., székhelye: Dunaújváros, Táncsics M. u. 5, telephelye Pusztaszabolcs, Sport u. 7. sz. alatt található.

A piac vonzáskörzete



Az utóbbi évek nagyarányú fejlődése a szolgáltatási ágazatban a kiskereskedelem terén is tapasztalható (pl. informatikai üzlet, autóalkatrész, cukrászdák, fodrász és kozmetikus üzletek, testépítő szalonok, kiskereskedelmi egységek). Az ellátás színvonalát a szolgáltatók évről-évre javítják.
Kiskereskedelmi egységek

Újonnan nyílt, kiskereskedelmet, szolgáltatásokat teljes körűvé tevő üzletek (példálózó felsorolás):

  • Informatikai üzlet: Franco PC – Sport u. 1., Belocom – Kastély u 15/1.
  • Autóalkatrész, gumiabroncs üzlet: Autósbolt (Tímár Krisztián) – Kastély u. 1.
  • Cukrászda: Sandi-Morandi (Creatív Bt.) – Adonyi u. 49.
  • Fodrász, kozmetika és szolárium (mindhárom funkcióval): Matkovics Zita – Kastély u. 26., Tóthné Pisek Judit – Adonyi u. 2/1., Sebők Csilla – Velencei u. 35.
  • Óra- ékszer üzlet: Mátyás Érszer Kft. – Adonyi u. 10.
  • Ingatlanközvetítő: Otthon- Lakás Ingatlanközvetítő és értékbecslő Iroda – Velencei u. 33.
  • Autó utánfutó kölcsönzés: Kovács Mihály Ferenc – Béke u. 63.
  • Babaruha és gyermekjáték üzlet: Tóth Ildikó – Adonyi u. 23.
  • Pékáru és élelmiszer üzlet: Fornetti látványpékség – Sport u. 7.
  • Optika és szemvizsgálat: Szabolcsi Optika – Sport u. 2/2.

 

Kiskereskedelmi ellátás (db)
2002.
2003.
2004.
Gyógyszertár
1 1 1
Gépjárműüzemanyag-töltő állomások száma
2 2 2
Használtcikk-szaküzletek száma
2 3
2
Gépjárműalkatrész-szaküzletek száma
1 2
2
Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 12
15
13
Iparcikk jellegű üzletek és áruházak száma 4
6
5
Zöldség-,gyümölcs szaküzletek száma 2
2
2
Hús-,húskészítmény-szaküzletek száma 4
4
4
Kenyér-, pékárú és cukrászati termék szaküzletek 1
1
1
Alkoholtartalmú és egyéb italok szaküzleteinek száma 4
3
3
Dohányárú-szaküzletek száma 1
1
1
Illatszer szaküzletek száma 1
1
1
Textilszaküzletek száma -
1
-
Ruházati szaküzletek száma 3
3
5
Cipő-, bőrárú szaküzlet száma 1
1
2
Bútor-,háztartásicikk szaküzletek száma 2
2
2
Elektromos háztartási cikk szaküzletek száma 1
1
0
Vasáru-, festék-, üveg szaküzletek száma 4
3
3
Könyv-, újság-, papírárúszaküzletek száma 2
1
1
Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-szaküzletek 21
20
23
Kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertárral) összesen
68
72
73


Banki, pénzügyi és egyéb szolgáltatások

Sziebler Bt.

A betéti társaságot 1991. május 1-jén alapították. Székhelye: Iskola u. 12., kilenc főt foglalkoztat, árbevétele 37,8 millió forint. A gazdaság területén mindenütt jelen van, mert fő tevékenységi körük a könyvelés. Emellett kereskedelemmel is foglalkoznak, irodaszerek, nyomtatványok forgalmazását is végzik.

Magyar Posta Zrt. Pusztaszabolcsi Fiókja
A fiók a Sport u. 15. sz. alatt található. A hivatalbezárások időszakában megszüntetése szóba sem került, mert nagy forgalmat bonyolít. Jelenleg 13 főt foglalkoztat, éves forgalma 33 millió forint. A hivatalban bankterminál üzemel így a postán az egyszerűbb banki ügyek is intézhetők.

A Magyar Posta Zrt. pusztaszabolcsi kirendeltsége



Ercsi és Vidéke Takarékszövetkezet Fiókintézete

A takarékszövetkezet székhelye Ercsi, Ságvári u. 3., pusztaszabolcsi kirendeltségének címe Psztaszabolcs, Adonyi u. 41. A kirendeltségben négy főt foglalkoztatnak. A takarék fő profilja a lakossági folyószámla vezetés, teljes körű banki szolgáltatások. ügyfélkörük 200-300 fő körül alakul a településen.

A fellendülő és folyamatosan erősödő gazdaság a település népességmegtartó erejét, illetve térségi szerepét növeli. Az erősödő fizetőképes keresletre és a korszerű pénzügyi szolgáltatások iránti igényre válaszolva 2004-ben az OTP Bank Rt. ATM BankPontot alakított ki a település központjában.


Idegenforgalmi, vendéglőipari jellemzők

A község vendéglátó létesítményei a településen elszórtan találhatóak. Kiemelkedő szerepe a Központban található Panziónak van, melyben étterem, cukrászda, kondicionálóterem található. A kereskedelmi szálláshelyek mellett nagyobb szerephez jutnak a magánszálláshelyeknek. Ezek száma a településen 10. Az ideérkező vendégek igényeit a településen a szálláshely kapacitásokhoz kapcsolódva vendéglátóegységek (étterem, cukrászda stb.) és kulturális intézmények (helytörténeti gyűjtemény, sportolási lehetőség stb.) szolgálják. Jelentős piaci szereplő a Faunus Kft, amely elsősorban közétkeztetéssel foglalkozik. Nem üzleti célú szálláshelyként üzemel a Szabolcs Vezér Gimnázium és Szakközépiskola Kollégiuma, mivel az iskolai szünetekben külföldi és hazai vendégeket fogadnak.

KI-RI Panzió

üzemeltetője a Gelencsér Kft. (Székhelye: Adonyi u. 2/1.) Az üzemeltetés kezdő időpontja: 1998. Másodosztályú panzió besorolású kereskedelmi szálláshely. Szállásférőhelyek száma: 24 db. Vendégéjszakák száma 2004-ben: 559 vendégéjszaka volt. Tevékenységi köre: szállásadás, rendezvényszervezés (esküvők, megemlékezések), éttermi szolgáltatás, virágüzlet, videotéka, szolárium, fodrászat, kozmetika, kondiciónálóterem, cukrászda. Nettó árbevétele 2005-ben 16.696.920 Ft volt. Az alkalmazottak száma 8 fő.

A KI-RI Panzió


Domak-tanya

üzemeltetője Domak György egyéni vállalkozó. (Székhelye: Paksi Dűlő) A létesítés időpontja: 2001. Három napraforgós minősítésű falusi szálláshely. Tevékenységi köre: szállásadás, programszervezés (bérlovaglás, -lovaskocsizás,). Férőhelyek száma: 10 db.

A Domak Tanya légifelvételen



Faunus Kft.

ügyvezető igazgatója Milvius Attila. (Székhelye: Szent István u. 11.) A konyha a Mátyás király u. 16-20. alatt található. A működés kezdete: 1997. Tevékenységi kör: közétkeztetés, rendezvények éttermi ellátása, növénytermelés, kertépítés. Nettó árbevétele 2005-ben 39.950.817 Ft volt. Az alkalmazottak száma 9 fő.

A horgászturizmus többnyire a felsőcikolai tó környékére korlátozódik. A 80 hektáros tórendszer négy tóból áll, ezeket négy zsilip köti össze egymással, amellyel a vízszint szabályozható, illetve a felesleg árokrendszeren keresztül a Dunába juttatható. Három tó esetében a partról, valamint a horgászok által kiépített stégekről (kb. 180db), míg a negyediken lehetőség van a csónakból (5 db) történő horgászatra is. A tavak mellett található a Halászház, melynek munkatársai gondoskodnak a tavak rendezéséről, valamint a horgászati rend betartásáról. Itt találhatók azok a tavak, ahol a halágyakban biztosítják a helyi és környékbeli horgászegyesületek számára a horogérett halak, elsősorban pontyok és kárászok utánpótlását. A horgász egyesület tagjainak száma az 1990-es évek elején jellemző rohamos csökkenést követően megállt, jelenleg kissé emelkedő tendenciát mutat és 500 fő körüli. A horgászok elsősorban a környező községekből (Iváncsa, Besnyő, Szabadegyháza, Perkáta) kerülnek ki, de találunk közöttük dunaújvárosi, sőt budapesti horgászokat is.
A vadászturizmus jellemzően az apróvadas (róka, őz, fácán és nyúl) területekre korlátozódik. Évente több alkalommal 10-20 fős olasz vadászcsapatok látogatnak Pusztaszabolcsra. A Pusztaszabolcsi Gazdász Vadásztársaság földtulajdonosi közösségi alapon működik, 20 tagja van. Mintegy 5300 ha területen történik a vadászat, amelyen hat lesállás, nyolc etető, sózó található. A területhez tartozó két kilométeres dunai szakaszra a hideg idő beköszöntével levonulnak a kacsák, ebben az időszakban érkeznek az olasz bérvadászok.

Pusztaszabolcs legnagyobb idegenforgalmi látványosságai a minden évben megrendezésre kerülő Szabolcs Napok rendezvénysorozata (minden év júliusának utolsó hétvégéjén), az Életmód és Szenvedélyek Napja (minden év augusztus 20-a körül). A település talán legvonzóbb rendezvénye az ún. „Orgonakoncert-sorozat”, amelyet hagyományosan az évben folyamatosan tartanak. Külföldi látogatók és a környező települések lakosai mindhárom rendezvényt nagy számban látogatják. A helyi kb. 1000 fős látogatói kör 100-200 fős környező települési vendéggel, valamint 10-20 fős külföldi vendégsereggel egészül ki.

A Szabolcs napok főbb állandó rendezvényei:
- zenei koncertek, éjszakai kalandtúra, sportversenyek (duatlon, asztalitenisz, kosárlabda) elismerő címek átadása, kiállítás megnyitók, egyesületi bemutatók, könyvbemutatók, utcabál, tűzijáték, gyermekműsorok, kézműves bemutatók.

Az Életmód és Szenvedélyek Napja főbb állandó rendezvényei:
- asztrológia bemutató, természetgyógyász előadása, sportversenyek (szkanderbajnokság, erőemelő-verseny, játékos vetélkedő), szabadtéri főzés, orvosi tanácsadás, szenvedélybetegségek leszokását segítő előadások, tűzijáték, táncház.

Az Orgonakoncert-sorozat Magyarország legrégebbi barokk orgonáján:
- változatos előadók orgonaműveket adnak elő. 2006-ban Bódiss Tamás, Varga Petra, Jakab Hedvig, Kovács Szilárd, Sirák Péter, Szilágyi Gyula, Alföldy-Boruss Csilla, Méhes Balázs, Hock Bertalan, Zászkaliczky Tamás, Finta Gergely, Kovács Róbert, dr. Enyedi Pál művészek válogattak többek között Bach, Mozart, Handel, Haydn műveiből.

 

© Pusztaszabolcs Város . Minden jog fenntartva.
Közreadva: 2007-07-03